Alapszabályunkból

Alapszabályunkból
Letölthető: alapító okirat részletek

1
A JÓRA VALÓ TÖREKVÉS ALAPÍTVÁNY alapító okiratának egyes részletei

1.2.1. Az alapítvány fővédnöke: Törőcsik Mari a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
A fővédnök nem minősül vezető tisztségviselőnek.

1.2.2. A fővédnök jogosítványa és feladata, hogy eszmeileg támogatja az Alapítványt céljainak elérésében, nevével hozzájárul az Alapítvány működésének sikerességéhez, nyilvános Alapítványi rendezvényeken megjelenhet és szerepet vállalhat, illetve saját maga is segítheti kapcsolatrendszerével és lehetőségeivel az Alapítvány gördülékeny működését.

  1. Az alapítvány neve: Jóra Való Törekvés Alapítvány
    Az alapítvány rövid neve: JVTA
  2. Az alapítvány székhelye: 2000 Szentendre, Füzespark 12. I/4.
  3. Az alapítvány honlapjának címe: www.joratorekves.hu
  4. Az alapítvány célja:
    Az alapítvány hűen a nevéhez hisz a jóra való törekvésben, s azt vallja, hogy a tenni akarás egy jó ügy érdekében a legfontosabb, hisz a cél elérése ez esetben már „csak” formalitás. Ugyanakkor természetesen a nemes elhatározáson és próbálkozáson túl az alapítvány arra törekszik majd, hogy minél inkább elérje és megvalósítsa céljait.
    A Jóra Való Törekvés Alapítvány fő céljai közt tekinti, hogy értékeket képviselve, közvetítve és teremtve, hagyományokat ápolva, őrizve és alkotva, támogatást, ösztönzést, lehetőséget, ismeretet, élményt nyújtson személyek és közösségek számára. Egyedi módon nem csak konkrét és meghatározott célcsoportokat kíván támogatni és segíteni, hanem speciális és innovatív módon reagálni kíván a környezetre, reflektálni egy-egy szituációra és eseményre, meglátva a segítségre szoruló embereket, állatokat, növényeket, helyszíneket, eszméket.

6.1. Az Alapítvány kiemelten kívánja kezelni és segíteni a kultúrát. Olyan összetett kulturális missziót kíván folytatni, melyben maga a kultúra közvetítő szereppel bír az emberek, a társadalmi csoportok, a nemzedékek és a nemzetek között. Törekszik az egyetemes és magyar kulturális értékek ápolására, megőrzésére, közvetítésére, megismertetésére hagyományos és sajátos formában egyaránt, s mindemellett új értékeket is létre kíván hozni, illetve mindezen törekvéseket és tevékenységeket támogatni kívánja.

6.2. Az Alapítvány a karitatív tevékenységében szintén a hagyományos és új formákat egyesítve kíván segíteni, s jótékony megmozdulásaiban törekedni kíván arra, hogy olyan rendszereket építsen ki, s ezeket támogassa, melyek hosszútávon képesek segítséget nyújtani, melyek fejlődőképesek, s amelyekben olykor sokkal nagyobb potenciál van, mint az eseti jellegű adományokban.
Az Alapítvány a klasszikus támogatás mellett mely alatt értsünk anyagi, erkölcsi vagy más formákat, alkotói tevékenységet is folytatni kíván, vagy ezeket támogatni kívánja annak érdekében, hogy a megfogalmazott eszme, különböző formákban testet öltsön és önálló életre keljen.

6.3. Az Alapítvány a sikerei érdekében hazai és nemzetközi kapcsolatokat kíván ápolni
magánszemélyekkel és szervezetekkel egyaránt.

2

6.4. Az Alapítvány támogatni kívánja a Csevej (www.csevej.eu) kulturális- művészeti- értékobjektívkaritatív beszélgetős estet, mely a kezdetektől politikai és gazdasági érdekmentes, s rendkívül fontos értékeket képvisel, kiemelkedő szerepet játszik országosan is az értékközvetítés terén, s emellett karitatív célokat is megvalósít, illetve Szentendre Ifjúsági Érdemét a Gizella-díjat (www.gizelladij.hu) mely országosan is hiánypótló kezdeményezésként, csodálatos céljaival egy űrt töltött be. Mivel működési rendszere egyedülálló a két kezdeményezésnek és a kezdetektől ingyenesen látogatható és elérhető mindkét szerveződés a civilek számára, a Jóra Való Törekvés Alapítvány maximálisan azonosulni tud az est és a díj szellemiségével, s hosszú évek után egy független támaszt kíván nyújtani a sikeres és elveihez hűen ragaszkodó Csevej és Gizella-díj számára azzal, hogy számla ellenében a működési költségeit eseti
jelleggel finanszírozza. A finanszírozás mértéke és a támogatás idejének meghatározása az Alapítvány hatásköre. Továbbá, az Alapítvány lehetőségeihez mérten a fenti indokból kifolyólag más hasonló esteket, műsorokat, beszélgetéseket, rendezvényeket vagy díjakat is támogathat vagy akár létre is hozhat.

6.5. Az Alapítvány a saját égisze alatt létre kíván hozni saját kezdeményezéseket is, melyek olyan humánumról és felfogásról mesélnek majd, s tesznek tanúbizonyságot, mely az Alapítvány céljaiban is megfogalmazódik, s mely nagyon is fontos lenne a jelen kor emberének elvi világnézetében.

6.6. Az Alapítvány támogatni kívánja kulturális, művészeti, jótékony szellemiséget képviselő, illetve ismeretterjesztő kiadványok, lapok és nyomdai anyagok tervezését, kivitelezését, fenntartását és terjesztését, s nem utolsó sorban létrehozását és működtetését amennyiben erre az alapítvány anyagi helyzete lehetőséget teremt, továbbá irodalmi alkotások előkészítését, megalkotását, terjesztését és ezek köztudatba helyezését, mind könyvek, mind hanghordozók formájában. Továbbá az Alapítvány
támogatni kívánja szociális és társadalmi tanulmányok és kutatások előkészítését, megalkotását, publikálását akár úgy is, hogy ezeket az alapítvány készíti el, s így csak a hozzátartozó költségeket és kutatói tiszteletdíjakat finanszírozza.

6.7. Az Alapítvány támogatni kívánja a magyar borkultúra területén olyan tevékenységek létrehozását és lebonyolítását, mely a mértékletes és értő fogyasztásra hívja fel a figyelmet, s a minőséget helyezi előtérbe a mennyiséggel szemben. A bornak – mely Európa szakrális itala – olyan fajta bemutatását akár borkóstolók vagy előadások által, mely az említett örökséget ápolja és viszi tovább, erős kulturális
töltettel. A magyar bor minőségének javítása, a magyar borversenyek szakmai színvonalának emelése és a nagyközönség értő szemléletének fejlesztése mind nemes feladatként jelentkezhet a bor kapcsán.

6.8. Az Alapítvány támogatni kívánja eseti jelleggel más alapítványok és szervezetek egyes projektjeit, gyűjtéseit segítő szándékú lépéseit amennyiben módja és lehetősége engedi.
6.9. Az Alapítvány támogatni kívánja versszínházi produkciók elkészítését, bemutatását. Olyan nagyszínpadi és kamara jellegű műveket, melyek elsősorban a magyar irodalom halhatatlan és örök érvényű írásait és költeményeit használják fel, vagy akár az iskolás korosztályhoz szólva megismerteti velük a versek, az irodalom, a költészet és színpad varázslatos világát, s mely felkeltheti érdeklődésüket az értő olvasás iránt. Továbbá nemzeti és városi ünnepségekre készített ünnepi műsorok, megemlékezések, támogatása, melyek az adott szellemiséghez hűek, s mentesek mindenfajta külső ráhatástól, legyen az politikai vagy más egyéb.

  1. Az alapítvány tevékenysége:

7.1.) szociális tevékenység, családsegítés:
Közfeladat: A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet
összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék
megvalósulásának segítése. (megjegyzés: Az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a
médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata.)
Előíró jogszabály: 2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § – 6. §
7.2) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
Közfeladat: általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás,
kollégiumi ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú
művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi
3
gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai
nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az
óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a
gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós
gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiaiszakmai szolgáltatás (megjegyzés: Az állam gondoskodik az alapfeladatok ellátásáról, az óvodai nevelés
kivételével.)
Előíró jogszabály: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u)
7.3. kulturális tevékenység
a) Közfeladat: Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának /művelődésre szerveződő
közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának
támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések
támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának,
megőrzésének segítése. (A települési önkormányzat és a megyei önkormányzat feladata)
Előíró jogszabály: 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,
valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b)
b) Közfeladat: Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-
művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység
támogatása. (A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi
önkormányzati feladatok)
Előíró jogszabály: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7.
c) Közfeladat: Az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése (Helyi nemzetiségi
önkormányzatok feladatellátása, nemzetiségi közszolgáltatási feladatellátás)
Előíró jogszabály: 2008. évi XCIX. tv. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól 3. § (1)
7.4. kulturális örökség megóvása
a) Közfeladat: A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme (Az
önkormányzat feladata.)
Előíró jogszabály: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13.
b) Közfeladat: A kulturális örökség védelme (Közreműködés és együttműködés: állam/ önkormányzat,
nemzetiségi/ társadalmi/ gazdasági szervezetek, egyházak, állampolgárok)
Előíró jogszabály: 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1)
7.5. természetvédelem
Közfeladat: A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek
oktatása (Az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával)
Előíró jogszabály: 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)
7.6. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
Közfeladat: Hajléktalan ellátás (Az önkormányzat feladata)
Előíró jogszabály: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 18.
7.7. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos
tevékenység
a) Közfeladat: érdekképviselet/esélyegyenlőség; kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés
szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak
megőrzése. (A helyi nemzetiségi önkormányzat közfeladata)
Előíró jogszabály: 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § a)-i)
b) Közfeladat: Nemzetiségi oktatás, nemzetiségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű
pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása (A nemzetiségi oktatásra irányuló igények
felmérésében és az oktatás megszervezésében az állami, helyi és a nemzetiségi önkormányzatok
együttműködnek)
Előíró jogszabály: 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 163. § (1)
4
c) Közfeladat: kitüntetés/ ösztöndíj alapítása; nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatás; helyi írott
és elektronikus sajtó; hagyományápolás és közművelődés; társadalmi felzárkózás; szociális, ifjúsági,
kulturális igazgatás és közfoglalkoztatás (A helyi nemzetiségi önkormányzat közfeladata)
Előíró jogszabály: 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 163. § (1)

  1. Az alapítvány jellege:
    8.1./ Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely hazai vagy külföldi természetes és jogi személy bármikor
    az Alapítvány fennállása alatt tetszése szerinti vagyoni hozzájárulással csatlakozhat. A csatlakozás ténye
    a csatlakozót nem minősíti alapítóvá, alapítói jogokat nem gyakorolhat. A csatlakozót megilleti azonban
    az a jog, hogy javaslatot tegyen a kurátor részére a vagyoni juttatásának felhasználására vonatkozóan.
    8.2./ Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
    azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  2. Az alapítvány időtartama:
    Az alapítványt határozatlan időtartamra hozta létre az alapító.
  3. Az alapítványi vagyon felhasználása:
    10.1./ Az alapítvány mindenkori vagyona kizárólag a jelen alapító okiratban megjelölt célok
    megvalósítására használható fel. Az alapítói vagyonnal a kurátor gazdálkodik.
    10.2./ Alapítványi célra az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka, továbbá az alapítást követően
    az alapítványi számlára érkező készpénzadomány teljes összege vagy a természetben nyújtott adomány
    fordítható.
    10.3./ Az alapítványi vagyon felhasználása során az egyedi kérelmek alapján a támogatásokról
    elfogadott pénzügyi terv és határozat alapján a kurátor dönt.
    10.4./ Ha a csatlakozó támogató rendelkezett vagyoni juttatása felhasználásáról, úgy rendelkezése
    érvényesüléséről a kurátor gondoskodik.
  4. Az alapítvány ügyvezető szerve:
    11.1./ Az alapító az alapítvány vagyonának kezelésére egy természetes személy kurátort nevez. Az
    alapító fenntartja a kurátor személyének kijelölési jogát.
    A kurátor:
    Név: Kellár János Immánuel
    Lakcím: 2000 Szentendre Füzespark 12. I/4.
    Anyja neve: Fodor Gizella
    A kurátor a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek tekintetében az alapítványi
    kuratórium, illetve a kuratórium elnöke jogkörében jár el.
    A kurátort megillető képviseleti jog terjedelme és gyakorlása módja: általános és önálló.
    11.2./ A kurátor kijelölése határozatlan időre szól. A kurátort az alapító jelöli ki, s a tisztség annak
    elfogadásával jön létre.
    A kurátori tisztség megszűnik:
    – a kurátor halálával,
    – lemondásával,
    – a Ptk. 3:22. § (1)-(6) bekezdésében, továbbá a Ptk. 3:397. § (3), (4) bekezdésében és a Btk. 61.§
    (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi és kizáró ok bekövetkeztével,
    – a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése szerinti visszahívással
    11.3./ A kurátor biztosítja az alapítványi célok folyamatos megvalósítását, ehhez megteremti a
    szükséges eszköz és feltételrendszert. Dönt az alapítványhoz érkezett adományok elfogadásáról, illetve,
    visszautasításáról. Az alapítvány munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kurátor gyakorolja.
    11.4./ A kurátor évente legalább egyszer nyilvános ülést tart, ahova az alapítót meg kell hívni. A
    nyilvános ülés meghívóját írásban, igazolható módon kell az alapítónak megküldeni. Írásbeli igazolható
    5
    módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az
    alapítónak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra
    kerüljön (elektronikus tértivevény).
    11.5./ A kurátor feladata ellátása során határozatait nyilvános ülés tartásával hozza meg. Az ülés
    időpontját a kurátor határozza meg a meghívóban. A meghívónak tartalmaznia kell az alapítvány nevét
    és székhelyét, továbbá a kurátori nyilvános ülés helyét, időpontját és a napirendi pontokat. A meghívót
    az alapítónak igazolt módon és olyan időben kell megküldeni, hogy a meghívó kézhezvétele és a
    kurátori ülés időpontja között legalább 8 nap elteljen.
    11.6./ A kurátor határozatát maga hozza meg.
    A kurátor nem dönthet olyan kérdésekben, amelyekben
    a) őt a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta
    előnyben részesít;
    b) vele szerződést kell kötni;
    c) vele szemben a határozat alapján pert kell indítani;
    d) hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az alapítvány alapítója;
    e) a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    f) egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  5. Összeférhetetlenségi szabályok:
    12.1./ Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
    ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
    A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
    Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés
    büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
    Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
    foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
    tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
    Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
    Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit
    eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
    12.2./ Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet kurátor.
    Az alapító /alapítói jogok gyakorlója/, illetőleg törvényes képviselője és közeli hozzátartozói nem lehet
    kurátor.
    12.3./ A kurátor nem határozhat olyan kérdésekről, ha ő maga vagy közeli hozzátartozója a határozat
    alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a
    megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
    Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
    törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
    támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.